Földrengés volt Biatorbágy közelében szombaton délután – közölte a Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatórium szeizmológusa. Két hónapon belül másodszor rengett a föld a dél-budai-agglomerációban. Nem messze Biatorbágytól, Zsámbékon ma is látszik egy korábbi jelentős földrengés nyoma.
Helyi idő szerint 14:41 perckor 9 kilométeres mélységben, 2,4-es magnitúdójú földrengés keletkezett Biatorbágy közelében. A rengést a lakosság érzékelte. Ugyanakkor a rengés mérete miatt károk keletkezése nem valószínű – tette hozzá a szóvivő.
A biatorbágyi facebookos oldalak szerint senki sem érzékelte a földrengést, ugyanis ekkora rezonanciát a ház előtt elhaladó kamionok is okoznak, így ha valaki mégis érzékelte volna, minden bizonnyal nem gondolta, hogy földrengést él át.
Hirdetés
Csodálatosan felújított lakás Újbudán, az Etele Plaza és az MOL Campus közelében, nem messze a Duna-parttól. Alkalmi ár: 68,5 MFt. Készpénzes vásárló esetén alkuképes az ár! A részletekért kattints az alábbi képre!
A szakemberek szerint a 4-es magnitudójú földrengéseket már mindenki érzékeli, ez szerencsére egy kisebb rengés volt. Az azonban nyugtalanító, hogy Biatorbágy térségében két hónapon belül másodszor volt rengés.
A Budapest és Környéke hírportált az erősebb napokon már százezrek olvassák. Olyan portálokkal vagyunk egy listán, mint a Telex, Origo, Index, Blikk, az RTL és a TV2 weboldalai. Nyomtatott változatban először 1907-ben jelent meg a Budapest és Környéke újság. Köszönjük, hogy most te is minket olvasol! A legfrissebb cikkeinket ide kattintva éred el!
Két hónapja Nagykovácsinál rengett a föld
Ahogy korábban itt a BudaPestkörnyéke.hu agglomerációs hírportálon is megírtuk május 17-én Biatorbágytól légvonalban alig 6 km-re, Nagyokvácsinál volt rengés.
Akkor rengést a teljes budai agglomerációban lehetett érezni. A Magyar Tudományos Akadémia Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatóriumának szeizmológusa szerint a rengés a A Richter-skála szerinti picit erősebb volt a mostaninál, 2,7-es rengés volt.
A rengés akkor nyolc kilométer mélységben pattant ki Nagykovácsi alatt, károkról nem érkezett bejelentés. A helyi facebookos oldalon azt írják, hogy érezhetően rengett a föld, zörögtek az ablakok.
A Nagykovácsi és Biatorbágy között fekvő Pátyon azt írják a Facebookon, hogy „olyan érzés volt, mintha egy kamion nekirohant volna a ház falának.” Többen az ablakok rezgéséről számolnak be, mások alatt az ágy is megremegett.
Egy nappal korábban is volt rengés
A májusi nagykovácsi földrengést megelőzően egy nappal korábban az agglomerációtól nyugatra, Mórnál szintén történt egy, a Richter-skála szerinti 2,4-es erősségű földrengés. Az öt kilométeres mélységben pattant ki délután fél egykor. Károkról akkor sem nem érkezett bejelentés.
Elképzelhető, hogy az elmúlt hónapok földrengései között összefüggés lehet, hiszen a mélyben egymásnak feszülő kőzetlemezek úgy működnek, mint a dominók. Ha az egyik megmozdul, mozdul a többi is, a kérdés az, hogy mennyit, hol és mikor.
Zsámbékon ma is látszik egy földrengés nyoma
Magyarországon általában 50 évente egyszer fordul elő nagyobb földrengés. Az agglomerációban a Zsámbéki Romtemplom intő példája az újra és újra előforduló földrengéseknek. A csodálatos épületet az 1763-as komáromi rengés rombolta le.
Magyar földrengések
Magyarország területén évente 100-120 kisebb, mint 2,5 magnitúdójú földrengést regisztrálunk az érzékeny szeizmológiai hálózat segítségével. Ezek nagy része nem éri el az érezhetőség határát. A nagyobbak ritkábban, de jellemző visszatérési idővel fordulnak elő. Az ország területén évente négy-öt 2,5-3 magnitúdójú, az epicentrum környékén már jól érezhető, de károkat még nem okozó földrengésre kell számítani. Jelentősebb károkat okozó rengés 15-20 évenként, míg erős, nagyon nagy károkat okozó, 5,5 – 6 magnitúdójú földrengés 40-50 éves visszatérési idővel pattan ki – írja a földrengés.hu.
A legnagyobb rengések
Az egyik legnagyobb, a mai Magyarország területén kipattant földrengés Komáromban keletkezett Mária Terézia uralkodása idején, 1763. június 28-án, magnitúdója 6,3 érték körülire becsülhető. A földrengés során a város harmada elpusztult, több mint hatvanan meghaltak, sok volt a sebesült. A rengés erősségéhez képest viszonylag kevés volt az áldozat, melynek oka a korabeli vertfalú, „könnyű szerkezetes” építkezési módszerekben keresendő.
Komáromtól a Balaton északi végéig húzódó terület szeizmikusan jelenleg is az ország egyik legaktívabb területe. Az ország keleti részén, a jelenlegi magyar-román határ közelében található az érmelléki szeizmikus terület, melynek aktivitása 1829-től ismert. Az 1834. október 15-én kipattant földrengés epicentrális intenzitását a kárleírások újraértékelése alapján a legújabb kutatások az EMS skálán 9 fokra becsülik. A rengés fészekmélysége 23–28 km, a magnitúdója pedig 6,5–6,6 körüli volt. A károk nyomai több helyen (pl. a máriapócsi templomban) a mai napig láthatók.
BPK, MTI – Kiemelt kép: Biatorbágyi Viadukt, amely nem a földrengéstől sérült meg, „csak” ilyen állapotban van – Fotó: BudaPestkörnyéke.hu
